BALI-JÁVA

Indonézia tizenháromezer szigete ékszerként teríti be a koralltengert: Ázsiától a Csendes-óceánig ötezer kilométeres hosszúságban. Évszázadok óta bonyolódik a tengeri kereskedelem India és Kína között a Malaka-szoroson át, de Maluku mesés fűszerszigete is vonzotta az indiai, arab, holland kereskedőket. Napjainkban Borneo (Kalimantan), Szumátra, Celebesz ((Sulawesi), Bali, Lombok, Java, Irian Jaya számtalan természeti és kulturális látványossága várja a turistákat.

Amikor Budapestről Singapore-on átutazva – s ott is körülnézve – Bali repülőterén Denpasarban az első lépéseket megtettem: a paradicsomi idill, amely körülölelt, olyan volt, mintha Indiába, Ázsiába, és a Csendes-óceániai-szigetekre egy időben érkeztem volna. Hindu művészetet, építészetet, szobrokat, festményeket, lélegzetelállítóan szép faragásokat, zenét, táncokat, drámai jeleneteket a Ramajánából, gamelan zenekarokat, festői, trópusi tengerpartokat, szörfölésre alkalmas hullámokat, búvárkodásra csábító lagúnákat, masszázsra és más testi gyönyörökre invitáló balinéz hölgyeket találtam.

Szállodai sofőrünk, Johand, protestáns hitre tért – már nem emberevő –  Irian Jaya-i pápua megjegyezte:

- Sehol a világon nem jártam még, de tudom, hogy Isten a paradicsomot Balin teremtette.

Állításával nem vitatkoztam, itt, Balin, békésen megférnek egymással a hinduk és isteneik: Brahma, Visnu és Siva, a keresztények és az iszlámhivők, akik a Korán tanúsága szerint a paradicsomban majd csordogáló patakokkal átszelt zöldellő kerteket kapnak jutalmul Allahtól.

Megérkeztünk a szállodánkba: Kuta központjában az Ida Hotelbe, mely egy ápolt parkban: pálmafák, hibiszkuszok, oleanderek, mangófák, orchiedák között emelkedő épületegyüttes, s a szobák körülveszik a kertet. A park közepén helyezkedik el a bambusznáddal fedett, oldalt nyitott étterem és kávéház, s a mellette kialakított, pálmafák által beárnyékolt úszómedence, melynek közepén parányi „szigeten” hibiszkuszok, amarilliszek pompáznak.

A mahagóni bútorokkal berendezett szoba egyik ablaka a kertre nézett, az épület székekkel, asztallal berendezett tornácára, melyre öreg mangófa lombkoronája borult. A tornác mennyezetén békés gekkók pihentek, s csak akkor mozdultak, amikor moszkitót pusztítottak el.

Indonéziában csak olyan szobát szabad kivenni, amelynek környezetét gekkók védik a moszkitóktól.

Balin többségben hinduk élnek, hétköznapjaik is gyakran ünnepnapok: látványos rituálékkal. Éppen a Ganungan ünnepnapjai kezdődtek. Ültünk a reggeli mellett, papaya-, ananász-, kiwi-szeletekből összeállított gyümölcssalátát kaptunk először. Nyoman Juniawan balinéz hindu fiatalember, a recepció vezetője lángvörös hibiszkuszt helyezett el feleségem hajában, a szálloda női alkalmazottai a kerti házi oltárt és az istenszobrokat díszítették, öltöztették fel.

A Ganungan: a győzelem napja. Az ünnep a keresztények karácsonyához hasonlítható, az utak mentén többméteres, virágokkal teleaggatott bambuszfákat állítottak, az oltárokat – a templomokon kívül minden házban volt egy – gyümölcsökkel, élelemmel teli fonott kosarakkal rakták tele. Virágok, aranyló drapériák díszítettek mindent. A szálloda kertjében a legszebb viseletet Ganesa, az embertestű, elefántfejű isten kapta, akit mindig patkány szállít. Ganesa a hindu istenhármasból – trimurti- Siva gyermeke.

Úgy mesélik, hogy Siva hosszú útról tért haza és felesége, Parvati ágyában egy fiatalembert talált, akinek a fejét azonnal levágta. Amikor megtudta, hogy saját gyermekével tette ezt : jóvá szerette volna tenni tettét, de Ganesát csak előző életének képében életre kelteni.

Siva – akit a lingam, a phallikus szimbólum jelképez- számos újjászületése, reinkarnációja ismert. A balinézek számára Ráma alakjában való újjászületése a legnépszerűbb. A Ganungan napjai Ráma győzelmének ünnepe. Ráma feleségét, Sitát Lanka (ma Ceylon) uralkodója Rawana elrabolta, de Ráma Hanuman majomisten hadseregének segítségével elfoglalta Lankát, és kiszabadította Sitát. A történetet elbeszélő Ramajana. a balinéz hinduk legszentebb könyve. A Mahabharata, mely három és félezer éves, és hétszer vaskosabb epikus költemény, mint az Iliász és az Odüszeia együtt: tehető – értékítéletük szerint – a Ramajana mellé. A Mahabharata a Kurava és a Pandava testvérek gyűlölettől átitatott évtizedes háborújuk története, drámai helyzetekkel, mint a shakespeare-i Rómeo és Júlia, ahol a veronai Montague- és a Capulet- ház között feszülő ellentét követelt véres áldozatot. A Mahabharata fontos eseménye, hogy Visnu reinkarnációjának tekintett Krisna lett a Pandava család tanácsadója, s a Pandavák kerültek ki győztesen az ádáz küzdelmekből.

A Ramajana hősei, szereplői a balinéz építészet, szobrászat, festészet, kézművesség, a tánc- és bábművészet ismétlődő alakjai. A kecak a legismertebb a táncok között, gamelan – gongok, orgonasípokra hasonlító bambusztörzsek összehangolt ütögetéséből pentaton zenét varázsoló – zenekar kísérete nélkül, amelynek során a félmeztelen férfiak kórusa „chak-a-chak-a-chak” ritmus kántálásával Hanuman majomisten katonáit jelenítik meg, amint kiszabadítják Ráma hitvesét, Sitát. A tánc nagyon látványos a tenger partján, ahol a horizont a háttér, és a lemenő nap a világítás.

Bali szigete a hindu szentélyek, a teraszos művelésű rizsföldek, kókusz- és banánfák, mangófák, tűzfák, színekben pompázó virágok földje: vulkanikus hegyekkel, zöldellő völgyekkel. Ulu Watu hindu templom együttes az Indiai-óceán partján dacol az idővel, sziklára épült főtemplomának lépcsőin kapaszkodnak fel az áldozati ételeket, virágokat fejükön cipelő hivők és a bejáratnál száriba öltöztetett turisták. A Besakih templom együttes évszázados épületei a szentként tisztelt Agung vulkán völgyében húzódik. Amlapura és Klungkung városai őrzik a múlt fényes hindu királyságainak palotamaradványait. Ubud városa konzerválja leginkább a hagyományos balinéz életformát, a párás klímában zöldellő dús trópusi erdők között emelkedő ódon hindu épületek belső udvarain mindenütt templomok, a helybéliek szakrális tárgyakat készítenek, az utcákon barong táncot járnak, hogy elűzzék a rossz szellemeket, akik a tengerről érkeznek.

A jó lelkek a hegyekben lakoznak.

Balin a temetési szertartások: színes, látványos és „izgalmas” események. A halott lelkét, aki visszatér teremtőjéhez, mindennel ellátva készítik fel a hosszú útra. Celebesz (Sulawesi) szigetén Tanatoraja lakói temetési szertartásaikban a balinézekén is túltesznek: állatáldozatokat mutatnak be, bőséges halotti torok megtartása után a leölt állatok lelkén utaztatva képzelik halottjuk lelkét a teremtőhöz utaztatni a végtelenül hosszúnak vélt úton.

Jáva

Reggelenként felcsendül a müezzin hívó szava Bali szigetén is, s az „Allah Akbar” imára szólítása visszhangzott a Hotel Kuta Aman Gati úszómedencéje körül. A víz tiszta és hűvös volt: úszásra alkalmas. Reggeli után asztaltársaink: német pszichológus, Szumátra szigetéről elszármazott batak felesége és hosszú, fekete hajú kislányuk, Zita társaságában beszéltük meg élményeinket.  A német család a nyári szabadságukat mindig itt kezdik Balin, ebben a szállodában. Azt javasolták, hogy Jáva szigetére ne a Garuda légijáratával repüljünk, hanem buszjegyet vegyünk a Safari társaság „super executiv” járatára. Délután három órakor indultunk Bali fővárosából, Denpasarból. A Mercedes busz ugyanolyan, mint bármelyik busz: de ebben húsz utast helyeznek el. A hűtött légterű panorámás busz kényelmes ülőhelyei gombnyomásra fotelágyakká alakíthatók át. Kiosztják a takarókat, a légkondicionálás miatt ezekre szükség is van.

Malaysiától Singapore-ig, itt, Délkelet-Ázsiában a jólét egyik szimbóluma: alaposan hűteni, s télikabátban ülni repülőtéri tranzitban, buszon, szállodai hallban. Az ember arra vágyik, amiből hiányt szenved? Tengerészkadétként

sok helyen  megfordultam a világban, Szumátra szigeténél Belawan kikötőjében egy hétig álltunk horgonyon,  és a dajak, batak helybéliek képesek voltak egy almáért egy füzér banánt a fedélzetre cipelni. Soha annyi banánt nem evett senki a tengerészek közül, mint akkor.

A Safari meglehetősen gyors járat: sportteljesítménynek is elfogadható a busz illemhelyének meglátogatása. A steward dobozos jegelt teát, süteményeket szolgált fel, három óra múlva Bali szerpentines tengerparti útjain elérkeztünk Gilimanuk kikötőjébe, innen komp vitte át a járműveket és az utasokat a Balit Jávától elválasztó tengerszoroson Banyuwangi kikötőbe, s a busz Jáván folytatta útját. A be- és kihajózást, a tengeri átkelést a Denpasar Yogjakarta (Bécs-London) közti távolságot tizenhét-húsz óra alatt tette meg a busz.

Baliról Jávára érkezve egy másik ország tárult a szemünk elé. Az emberek iszlámhívők: dzsámik, mecsetek minden településen, nagyobb az utcai forgatag, harsányabb az élet. Az éghajlat melegebb és párásabb.

Indonéziában csak két hétig tart a nyári szünidő az iskolákban, itt, Jáván sok gyermek él: iskolás lányok és fiúk egyenruhában, gyalogosan vagy kerékpáron százával lepték el az utcákat. Iskolába mentek, onnan jöttek, szünetben az utcán játszottak.

Egyenruhás kisiskolások mindenütt! Jáva! A kép így rögzíthető.

Az ország maga vulkanikus szigetek tucatjaiból áll. A busz elhaladt a híres Gunung Bromo vulkanikus hegy lábainál. Az aktív vulkán kráterének háromszázötven méter mélységében fortyogott a láva. Szumátra és Jáva szigetei között terül el Krakatau, 1883-ban legutolsó kitörésekor több tízezer embert pusztított el, a föld mélyéből feltörő pokoli zajt Indonéziában és Ausztráliában sok ezer kilométer távolságban is hallották, a felbőszült tengerhullámok Anglia partjait is elérték. A Krakatau néhány éve ismét kitöréssel fenyegetett.

A Safari járata rótta a kilométereket. A megvásárolt jegy két letéphető szelvényt tartalmazott: az egyik ingyenes vacsorára volt érvényes, a másik megérkezés után a társaság taxijával ingyenes szállításra a nekünk tetsző szállodához.

Hajnalodott, amikor megállt a busz egy országúti pihenőhelyen. A vacsora bőséges volt, az étterem tiszta, a svédasztalról halat, csirkét, polipot, rákot, kagylót, töltött tojást, gyümölcsöt, italokat vihettünk kiválasztott asztalunkhoz.

Yogjakarta Jáva kulturális központja a Gunung Merapi háromezer méteres vulkanikus hegység lábainál. A városban és Jáván nem bemo (mikrobusz) a közlekedési eszköz, hanem a becak (háromkerekű bicikli), s sokkal olcsóbb minden, mint Balin, és elképzelhetetlenül olcsó a világ más turisták által látogatott térségeihez képest. Yogjakarta két kedvelt szállodákkal és szórakoztató negyedekkel bőségesen ellátott kerülete: a Sosrowijajan és a Prawirotaman. Az utóbbi egyik sétálóutcájában a Guest House Makuta szálloda kertre néző, pálmafáktól, kiwi fától árnyékos és hűvös, melegvizes és fürdőszobás apartmanért négy dollárt kértek – alkudni nem is lett volna illendő – s a bőséges reggelit a tornácon, a szobák ablakai alatt elhelyezett asztalokon szervírozták. A tornác, melynek mennyezetén békés gekkók tanyáztak és pusztították el a moszkitókat, úgy vette körül a kertet, mint egy középkori kerengő a kolostorudvart. A szomszédos Metro Guest House szálloda úszómedencéjébe át lehetett járni, az Internet Café éjjel-nappal nyitva volt: lehetett írni, szörfölgetni, e-mail-t küldeni. A szálloda negyedekben egymást értél a jobbnál jobb éttermek, szórakozóhelyek, turistairodák. S nehezen lehetett volna olyan helyet találni, ahol egy dollárért nem tudott volna az ember ételt rendelni.

Jáva a mahagóni és más trópusi fákból és bambusznádból készült bútorok hazája. Sehol máshol ennyi műhely, üzlet, s ennyi tökéletesen megmunkált mahagóni bútorcsoda, mint Yogjakartában és Solo városában. Valószerűtlen, hogy száz dollárért ízléses, formatervezett mahagóni fotelt lehet vásárolni,

hajózási export cégek képviseletei pedig száz dolláros köbméteráron vállalják a fuvart óceánjárókon Európába.

Yogjakarta utcái a becakosok birodalma. Bemo, becak, taxi vezetője jutalékot kap attól a kereskedőtől, akihez az utast viszi, ha az utas vásárolt. A kereskedők felírják az összeget,és hónap végén fizetnek. Adakozóbb lelkűek azonnal. A Korán is írja, hogy zakatot (adományt) kell adni a rászorulóknak: a jutalékrendszer kialakulásának ez az alapja.

Adi nyílt tekintetű, értelmes ember. Választékosan fejezi ki magát angolul, jobb körülmények között tanulhatott volna és többre vihette volna. Apja is becakos volt, szegényesen éltek, az új indonéz kormány áttelepítési programja keretében költöztek a szülei Szumátrára, ahol térítésmentesen rizsföldet és bungalót kaptak.

- Soha többé nem látom már őket! – mondta, s könnyek gördültek a szeméből.   Indonézia nagy ország, India, Kína, az Egyesült Államok után a lakosok számát tekintve a negyedik legnagyobb. Szumátra északi csücskétől, Aceh városától – melyről már Marco Polo és készített feljegyzéseket – Irian Jaya déli határszéléig, Papua-Guinea-ig ötezer kilométer a távolság. Ebben

a nagy kiterjedésű országban a helybéli szegényebb sorsú indonézeknek az utazgatás és családlátogatás elképzelhetetlen.

- Ha lenne egymillióm, két becakot vennék! Egyet bérbeadnék kétezerért, a másikkal keresnék!

Százhúsz dollár befektetés kellene tehát számára ahhoz, hogy vállalkozása sikeresebb legyen.

A hinduk Ceylonból és az indiai Gujarat tartományból érkeztek évszázadokkal ezelőtt Jávára, s olyan emlékeket hagytak maguk után, mint a budddhista fellegvár: Borobudur, mely Angkor Wat, Perszepolisz, az ókori görög, egyiptomi, római, azték, inka és maya kultúrákkal együtt említhető. Prambanan és Dieng Plateau hindu templomai az indiai Jaipur, Agra, Benáresz (Varanasi) és

a buddhista Szárnáth emlékeit idézte fel bennem.

Borobudur – szankszrit nyelven Buddha kolostora a hegyen – ezerháromszáz éves temploma egy masszív szimmetrikus sztupa (szentek ereklyéinek elhelyezésére épített buddhista szentély), mely egy sétára is alkalmas mandala (szertartásokban használatos sematikus világábrázolás).

Prambanan kilenc templomának mindegyike mestermű: a hindu istenhármas: Brahma, Visnu és Siva tiszteletére emelt évezredes templomok buddhista és hindu építészeti- és díszítőelemeket ötvöznek, a templom együttes a jávai hindu és buddhista királyságok egyesülése után épült.

Dieng Plateau hindu templomai a hindu papok szolgálati helye volt, vulkanikus hegyek között húzódó épületmaradványok között fortyog a „kőzet”, kén szagú bűz terjeng a rizsteraszokon. A krátertavak fölött húzódó teraszok hamuját humusszal termővé teszik, emberfeletti erővel hordják fel kosarakban a a rothadó növényi hulladékot, locsolják a teraszokat, termelik a rizst, kukoricát, krumplit, dohányt, banánt, teát.

Mintha az Andok lejtőire érkeztünk volna!

Jávai tartózkodás után Balira tértem vissza.