ÚJLIPÓTVÁROSI SÉTÁK (EMLÉKTÁBLÁK NYOMÁBAN) IN MEMORIAM HELTAI JENŐ

(Pozsonyi út 40.)

Mozi!  A szó Heltai Jenő fejéből pattant ki. Otthon a verset is megtaláltam.

Mozi

Vászon. Homály. Rikoltó hirdetések.
Muzsika. Híradó. A film pereg.
Lóverseny. Autók. Pisze flapperek.
Gengszter. Detektív. A lyoni érsek.

New-yorki árvaház, ezer gyerek.
Az angol flotta. Chaplin: bölcs csavargó.
Mélyhangú, álomszőke Greta Garbo.
Hold. Víz ezüstje. Hervadó berek.

Micky egér. És hűvös mese-szőnyeg,
Mely úttalan útján a levegőnek
Bagdad fölé röpíti utasát.

Könny. Kacagás. Mint happy-end, a Végzet.
Egy centiméter igazi költészet
És háromezer méter butaság.

Heltai Jenő író, költő, újságíró: Herzl Tivadar jelentős cionista politikus, publicista és író unokatestvére// <![CDATA[ if (window.showTocToggle) { var tocShowText = "megjelenítés"; var tocHideText = "elrejtés"; showTocToggle(); } // ]]&gt; Budapesten született 1871. augusztus 11-én és Budapesten halt meg 1957. szeptember 3-án. Az induló költő még Reviczky kortársa volt, az élettől búcsúzó pedig 1956 szemtanúja.

Népszerű volt, akit talán még ellenfelei is szerettek. Mosolygó bölcs, aki két emberöltőn keresztül könnyedség, finom irónia és megbocsátó alkat jellemzett. Nem volt első, sem vezér, nem tartozott sehová, de mindig jelen volt, úgy, hogy nem nyomta rá bélyegét korára, mégis észrevétlenül mozgatni tudta környezetét. A fasizmus éveit kivéve, amikor üldözték, mindig otthon érezte magát, és a jó életérzés kifejezője volt. // <![CDATA[ if (window.showTocToggle) { var tocShowText = "megjelenítés"; var tocHideText = "elrejtés"; showTocToggle(); } // ]]&gt;

Tizennégy éves volt, amikor első verseit közölték. Félbehagyva jogi tanulmányait újságíró lett: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló szerkesztőségében. Sokat utazott. Élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban.

1900-ban a Vígszínház titkára, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–34-ben a Magyar Színház igazgatója volt.

Heltai Jenő írta Kacsóh Pongrác János vitéz c. daljátékához a dalszövegeket: „Kék tó, tiszta tó…”

Művelt, könnyed, kifinomult író volt. Úr. Regények alkotása közben írta tömör, csiszolt, humorban gazdag novelláit, melyek a magas színvonalú magyar novellairodalomban fontos helyet kaptak.

1936-ban a Magyar Színházban nagy sikerrel mutatták be A néma levente című verses színpadi játékát. Más ünnepelt szerzőkhöz hasonlóan, mint Molnár Ferenc, rá is vonatkoztak a magyar zsidótörvények.

A Soát szerencsésen átvészelte.

Novellái:

Lou (Bp., 1900)

Írók, színésznők és más csirkefogók (Bp. 1910)

Scherzo (Bp., 1910)

Színes kövek (Bp. 1911)

A Tündérlaki lányok (Bp., 1914)

Lim-lom (Bp., 1915)

Papírkosár (Bp., 1927)

Utazás enmagam körül (Bp., 1935)

A gyilkos is ember (Bp., 1939)

Ismeretlen ismerősök (Bp., 1943)

Ötven elbeszélés (Bp., 1946)

Színes kövek  (elbeszéléseinek gyűjteményes kötete, Bp. 1957).

Ismert versei:

Modern dalok, 1892

Kató, 1894

Fűzfasíp, 1913

Elfelejtett versek, 1947

Szabadság 1945. május 1.

Regényei :

Hét sovány esztendő (Bp. 1897)

Az utolsó bohém (Bp., 1911)

Family Hotel (Bp., 1913)

VII. Emmánuel és kora (Bp. 1913)

Jaguár (Bp., 1914)

A 111-es (Bp., 1920)

Álmokháza (Bp. 1929)

Ifjabb (Bp. 1931).

Színművei:

Arcok és álarcok (Bp. 1925)

A néma levente (Bp. 1936)

Az ezerkettedik éjszaka (Bp. 1939)

Lumpácius Vagabundusz, vagy a három jómadár (Nestroy vígjátékának átdolgozása Bp. 1943)

Szépek szépe (Bp. 1955)

Menazséria (válogatott egyfelvonásos színművek, Bp. 1962)

Műfordítói munkásságáért francia becsületrenddel tüntették ki, a P.E.N. Klub magyar elnökévé választották végül 1957-ben Kossuth-díjat kapott.