KOROK – EMBEREK (XII)

„A lényeg az, hogy merni kell,…”

A vihar forgataga dühöngött Tuvalu szigeténél. A világ egyik legkisebb országa ez: falunyi lakossággal. Függetlensége kivívása előtt Ellice-szigetek néven voltak ismertek. A tuvaluiak Holokausztja a XIX. század végén történt. Peru part menti guanoszigeteire, és Chile nitrát bányáiba hurcolták a bennszülötteket, és huszonöt év alatt a helybéliek nyolcvan százaléka pusztult el távol, a csodálatos szépségű szigetektől. A népirtás árán vagyont gyűjtött bányatulajdonosok leszármazottai kevesen vannak, s ami történt: az emberiség lelkiismeretét terheli.

Körvonalazódik évezredek ismétlődő rítusa, melyben ember embernek farkasa. Tudattalanunk állatias ösztöneitől vezéreltetve leigáztunk másokat, s leigázottakká váltunk. Atavisztikusnak minősülő magatartásformáinkat génkitörlések évszázados folyamata oltja majd csak ki belőlünk.

4000-ben kezdődik az új emberré válás korszaka.

A rekonstruátor gyilkos, kígyófejre emlékeztető szerszámot készít. A pusztító bunkósbotnál nem lehet méltóbb jelképe a félmillió éve tartó és befejezetlen emberré válásunknak. Reményt keltő fejlemény viszont Dr. Heinz Lehman (McGill Egyetem) jóslata: elképzelhetőnek véli egy új szer felfedezését, amely megszüntetné az agresszivitást. Kutatócsoport mutatta ki ugyanis, hogy a húgysav felszaporodása kényszerítően agresszív viselkedést okoz.

A kérdés viszont összetettebb: az emberi agy működése lényegében még fölfedezetlen. A fekete doboz, a tudattalan bevésődései, lenyomatai, megismerésük még évszázadokig köti le a kutatókat, mint a leláncolt Prometheuszt az istenek.

A középkor embere még felfogni sem tudta, hogy az agy, ez az alig másfél kilós „lottyadt kocsonya” képes ellátni a gondolkodás és az érzelem, a döntés és az emlékezés funkcióit. Az agy logikai működését a számítógép feltalálása tette elhihetővé. A számítógépé, mely nem más, mint egyforma, bonyolultan összekötött kapcsolók ezreiből álló szerkezet. A XIX. században anatómusok már tudták, hogy az agy összekapcsolt neuronok százmillióiból áll, és furcsa módon: kapcsolók!

S elektronikus jelek haladnak át a rendszeren!

Számítógép tehát, és több annál! Egyik ugyanis az adatok betáplálását végzi, és kiszűri a nem megfelelőket, a másik automatikus irányító: végzi az összes funkciót; a következő számítógéphez hasonlítható – ez talán a memória székhelye, s végül van még egy: az érzelmek és szükségletek (éhség, szomjúság, szexualitás) központja. S látható, hogy az agy bonyolult kémiai rendszerben folyadékok áramlásának szövevénye. A hangulat, az intelligencia és a memóriakutatás évszázados folyamata indíthatja el az új emberré válás korszakát.

A III. évezredben az ember belátja pusztító és önpusztító magatartásának tarthatatlanságát, s megsokszorozott erővel a megismerésre fordítja erejét. Az agy működésének tökéletes ismeretére.

A múltkereső Goethe biztató szavait szólaltatja meg a múltból:

- A lényeg az, hogy merni kell, s ha buksz, ha elhagy a siker, sokat még az se számít.

Vizsgálandó korszakunkban az egységes kínai államot felépítő Csing-Si-Huang-ti láthatóan sokat mert. Rendkívüli szervező képességével – kíméletlen erővel – semmisítette meg ellenfeleit: elégette azokat a könyveket, amelyek szembeállást hirdettek, több száz filozófust kivégeztetett, súlyos áron, de létrehozta a nagy kiterjedésű, addig egymást el- és visszafoglaló tartományokban az egységes államot. Egységes kínai írást teremtett, egységes mértékrendszert alakított ki, fővárosát utakkal kötött össze harminchat tartományi fővárossal. Fölépült a kínai nagy fal, az első kínai császár sírboltja és egyedülálló túlvilági cseréphadserege is felmutatja azt az abszolút hatalmat, mely később elbukott ugyan, de nagy történelmi alkotása, hogy az egységes kínai állam túlélte őt és dinasztiáját.

A vihar estére elvonult. Már csak enyhe szél szaladt a fák között, amikor tuvalui asszonyommal nyugovóra tértünk. Nappal tárógyökereket szedtünk fel ültetvényünkön az esőtől felpuhult földből. A fáradság édesebbé tette a pihenést, s még fokozta ölelésünk óráját.