KOROK –EMBEREK (XVI)

Az emberré válás befejezetlensége

Kavargott, zúgott a víz a fejünk felett a Salamon-szigetek partjainál. A szigetvilág a legkevésbé ismert és látogatott térsége a világnak. Barátságos, intelligens szigetlakói, a fejvadászok leszármazottai segítőkész emberek.

A rekonstruátor bambuszból, nádból, fakéregből készült, fehér, vörös és kék színekben pompázó kalapmaszkkal ajándékoz meg. Mintha gyermekkorunk töklámpását tartanám a kezemben, melyekkel ijesztgettük egymást.

A múltkereső jövőképünk felvázolására is igénybe vehető. Tudománytörténeti elemzések alapján készíti kombinációit a várható felfedezésekről. Konrad Lorenz írt könyvet a civilizált emberiség nyolc halálos bűnéről, melyhez sorolta az élő rendszerek működészavarait, a túlnépesedést, az élettér elpusztítását, az érzelmek fagyhalálát, a genetikai hanyatlást, a tradíció lerombolását, s az atomfegyvereket.

A III. évezredtől a halálos bűnök által kialakított helyzet tarthatatlanná válik. A kollektív tudattalanba fojtott bűnök lelki betegségek formájában egyre nyomasztóbban kerülnek felszínre. Az emberiség lelkiismerete elemi erővel szólal meg. Mozgalmak indulnak a bioszféra megmentésére. Kimeríthetetlen hidrogénenergia áll már akkor már az ember rendelkezésére, s hozzálát a mesterséges ózonréteg kiépítéséhez. Belátja, hogy a történelem a tönkretételek, a rombolások, a pusztítások és a leigázások hordaléka lett. Az emberré válás folyamatába genetikai vírus került. Az ember felismeri a program hibáját, s a változtatás elkerülhetetlensége soha addig nem tapasztalt világegységet formál. Olyan ellenféllel áll már akkor szemben az ember, melyről tudja, hogy végleges pusztítását és meghódítását eredményezi majd. Legfontosabbá a tudományos kutatások válnak. Honvédelmi feladattá alakul a tudományos megismerés gyorsítása. 3001-ben fedezik fel a fekete dobozt. Tíz év megfeszített nemzetközi összefogás teszi lehetővé a félmillió éves kiszolgáltatottság megszüntetését. A kutatók a fekete doboz működésének minden folyamatát megismerik. Vízbontó telepek létesülnek: a korlátlan mennyiségű, hidrogénből nyert energia birtoklása lesz az első lépcső az új emberré válás folyamatában. A nemzetközi közlekedés földet átszelő alagutakban történik. A világmetró járatai összekötik a föld ellentétes pontjain fekvő államokat is. A megépített új ózonréteg alatt csak a turizmust szolgáló, környezetet kímélő repülőgépek közlekedését engedélyezik. Mekka, Medina, Jeruzsálem, Benáresz és más zarándokvárosoknál is látogatottabb lesz a Mariana-árok városközpontja. A víz alatti turistavárosok is sokak kedvelt kirándulóhelyeivé válnak. A III. évezred küszöbétől évszázadokig tartó sokkos állapot azt mutatta, hogy az embert megállásra késztette a XX. század. A világháborúk, az atomrobbantások, az emberré válás befejezetlensége. Az egyre nyilvánvalóbbá vált ökológiai katasztrófa, az elviselhetetlenné erősödött klímaváltozás, a bioszféra pusztulása visszavonhatatlanul jelentette félmillió év csődjét. Nemzetközi egyezmények után az új emberré válás feltétele genetikai korrekciók beiktatása lesz.

Balsac karizmatikus alakja áll előttem a múltkereső alagútjában.

- Az emberek meghajolnak – mondja Balsac – a lángész hatalma előtt,

gyűlölik, iparkodnak megrágalmazni, mert osztozkodás nélkül harácsol, de ha kitart, meghajolnak előtte.

Nagy Sándor és a görögök világhódító tevékenységének elemzésekor meg is állapítható Balsac igazsága. A nagy hadvezér tanítványa hódító elődöknek: nem hitt tanítómestereinek, hogy azoknak se sikerült a világot leigázni, és leigázva tartani. Nagy Sándor kitartott, meg is hajlottak előtte birodalmak, azonban mindössze harminchárom éves volt, amikor orrgyilkosság áldozata lett. Követői az utána pergő kétezer-ötszáz évben újra és újra próbálkoznak majd.

Mi most már előre tudjuk, hogy hiába. És mindez mennyi véráldozattal jár majd! Elfogadhatatlan érvelés, hogy a fűszerborsot nem ismeri meg Európa, ha a keresztes lovagok nem hozzák magukkal. Gyilkolás nélkül bármelyikük megtehette volna békés utazóként. Behozták a burgonyát Dél-Amerikából, s ez a kedvelt táplálék megsokszorozta Anglia és Európa lakosságát, s még többen indultak a messzi gyarmatokra hódítani.

Dzsingiz kán nem tudta felégetni egész Európát, a szultánoknak sem sikerült eltüntetni a föld színéről a keresztényeket, az inkvizítorok sem tudták máglyán elégetni az akkor másként gondolkodókat… A felsorolás folytatása maga lenne a történelem.

A letűnt kultúrák torzók a művelődéstörténet színpadán. Itt egy ókori római színház oszlopsora a szíriai sivatagban, mint egy végtag, ott egy babilóniai szobor a homokban, mint egy fej, Egyiptomban a piramisok, mint egy váll, a perzsa építésű Tadzs Mahal, mint egy szív, a Húsvét-szigeti szobrok, mint könnyek, Buddha, Mózes, Jézus, Mohamed követőnek szentélyei, mint szemek, Mozart, Bach zenéje, mint lélek… de sehol az egész! Az embert ebből csak elképzelni lehet.

Ma éjjel salamon-szigeti asszonyom csókból, ölelésből szőtt fátylat borított rám.

Tags: futurológia, művelődéstörténet