NYÚZSÉLANDI SÉTÁK

IN MEMORIAM KATONA JÓZSEF

(Katona József u. 37.)

Katona József Kecskeméten 1791. november 11-én született és szülővárosában halt meg 1830. április 16-án. // <![CDATA[ if (window.showTocToggle) { var tocShowText = "megjelenítés"; var tocHideText = "elrejtés"; showTocToggle(); } // ]]&gt;Apja takácsmester volt. 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában tanult, majd a pesti, kecskeméti és a szegedi piarista gimnáziumban. Jogi végzettséget Pesten, 1813-ban szerzett. 1816-ban ügyvédi vizsgát tett: Halász Bálint ügyvéd segédje volt, később 1820-ig önálló ügyvéd Pesten. Részt vett a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájában. Színész volt és darabokat fordított, dramatizált: Békési József álnéven. Színház iránti kötődését fokozta Déryné iránti érzett vonzódása. Megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd történelmi drámák következtek, melyek közül figyelemre méltó: a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814).

A drámaírói pályáját befejezni akarta – döntéséről a Zsiska c. szomorújáték előszavában írt -, amikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitására. Fő művét: a Bánk bánt küldte be.

A pályázat eredményhirdetése során Katona művét meg sem említették!

1815-ben, amikor a pesti színtársulat feloszlott, Katona abbahagyta színészi pályafutását, letette az ügyvédi esküt, s 1820-ban Kecskeméten alügyész lett. Ugyanebben az évben írta híres röpiratát: Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Írása az állandó kőszínház, a nemzeti öntudat hiányát, a megjelenés nehézségeit, s a cenzúra működését sorolja fel. Értekezése 1821-ben a Tudományos Gyüjtemény IV. kötetében jelent meg.

Hegedűs Géza Tanár Úr szerint:

„Katona József élete és munkássága példa arra, hogy aki megelőzi korát, arra kora nem visszhangzik. Bárkiről legyen szó. Katona főműve, a Bánk bán abban a korban keletkezett, amikor a romantika hazánkban éppen kezdett kialakulni. Korának irodalom vezéralakjai tudomást sem vettek róla. Felvetődik a kérdés: gőg, szakmai sznobizmus, hierarchia, fullasztó közöny? Katona reményvesztetten fogadta el szülővárosának ajánlatát, s ügyész lett. Élete utolsó tíz évét az alföldi mezővárosban perek, s jogi ügyek kötötték le. Katona József az elsők egyike, akit életében egyáltalában nem becsültek meg.

Kecskeméten 1826-ban főügyész lett. Irodalommal már nem foglalkozott. 1830-ban a jelenlegi kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg.

Drámafordításai, átdolgozott művek:

A szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811

Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811

Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811

Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811

Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812

(ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812

(névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812

Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812

Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813

Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815

Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816

Művei:

A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)

Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813

Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813

Ziska, a táboriták vezére, 1813

Jeruzsálem pusztulása, 1814

A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814

Bánk bán, 1815 (végleges változat) 1819 Bánk bán

Mi az oka, hogy Magyar Országban a’ játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni? (tanulmány). Tudományos Gyűjtemény, 1821. április

Bánk bán feldolgozások

1861: Erkel Ferenc operája

1912: Janovics Jenő filmje

2002: Káel Csaba filmje

A Bánk bán előadásai:

1833. febr. 15-én – a Bánk bán színpadi ősbemutatója Kassán

1834. szeptember 6. – kolozsvári bemutató Egressy Gábor révén

1835. február 27. – előadás Budán

1839 – először kerül színre a Nemzeti Színházban, igaz, csupán egyetlen előadásban
1845. november 1. – felújítás, és megkezdődik az előadás-sorozat, igaz cenzori engedéllyel, húzásokkal

1848. március 15. – a forradalom első napjának díszelőadása

1861. Erkel Ferenc Egressy szövegével azonos nevű operát ír belőle

1861. márc. 9. – színpadra kerül Erkel “Bánk bán”-ja

1884. szeptember 27. – a budapesti Operaház megnyitó díszelőadásának műsorán a Bánk bán első felvonása

1939. – Rékai – Oláh – Nádasdy átdolgozza az Operát (Premier: 1940. március 15.)

1945 – a Nemzeti Színház első előadása a háború után: Katona: Bánk bán

1953. március 23. – az opera új változata, a címszerep átdolgozása

1993 – rekonstruálják az eredeti partitúrát, az Operaházban

2000 – 2002 – korszerű technikával film készül az operaváltozatból

2003 – CD-, DVD-változat kerül a könyvesboltokba.