(Pozsonyi út 1.)

Az emléktábla megtekintése után újra meglátogatom szentendrei múzeumát, hogy megismerjem életét, pályáját, műveit. Járva a termeket jól látható, hogy műveit a szépség szeretete és a virtuóz technika jellemzi.

S hogy művészetének középpontja az ember.

Kovács Margit kerámiaművész Győrben született 1902. november 30-án és Budapesten halt meg 1977. június 4-én. Magyarországon és külföldön folytatta tanulmányait. Jaschik Álmostól grafikát, az Iparművészeti Iskolában 1924-1926 között porcelánfestést tanult. Ezután, 1928-ig Bécsben tanult Herta Bücher kerámiaműhelyében. Majd a Staatschule für Angewandte Kunst tanintézetben, Münchenben folytatta kerámiaművészeti stúdiumait, s közben szobrászhallgatóként plasztikai formálást is tanult. 1932-ben-ben Koppenhágába utazott tanulmányútra. 1933-ban a Sevres-i Porcelángyárban a samottos figura és a porcelán zsánerfigurák mintázásának műhelytitkait sajátította el. Az 1930-as évek elején terrakotta kisplasztikák, reliefek, és korongolt dísztárgyak alkotásával kezdte művészi pályáját. Alkotásait dekoratív ornamentális díszítményekkel gazdagította, s a fényes fedőmázzal borította, s megkezdte a matt máz használatát is. Az 1950-es években a hétköznapi élet egy-egy eseményét ábrázoló kerámiákat alkotott. Egyéni stílusú nagyméretű figurákat kezdett készíteni. A hatvanas és hetvenes években kedvenc terrakotta anyagáról samottra váltott, s expresszív mintázással, tömbös formázással egyre inkább a mitológiák, a mesék és mondák világa érdekelte. Rendkívül gazdag életműve, egyedülálló művészete rangos helyet jelölt ki számára a magyar kerámiaművészetben.  1928-ban önálló kiállítása volt egy budapesti galériában, s ettől kezdve érett, ismert művész lett. Megrendeléseket kapott köz- és magánépületek díszítésére, faliképek, domborművek készítésére. Egyik legjelentősebb egyházművészeti alkotása a győri Szent Imre templom portálja (1939-1940), de ő készítette az 1937-es Párizsi Világkiállítás magyar pavilonja nagyméretű, Budapest a Duna királynője c. kerámia dekorációt.

1948-ban az elsők között tüntették ki Kossuth-díjjal. Sok állami megbízást kapott. Sikeres kiállítások és díjak bizonyítják magyarországi és külföldi elismertségét.

Kiállításai:

1928: Csoportkiállítás. Budapest Nemzeti Szalon 1930: IV. Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, Monza. Elismerő Oklevél 1933: IV. Triennale, Miano. Ezüstérem 1936: V. Triennale, Miano. Aranyérem 1937: Világkiállítás, Párizs.

Fontosabb művei:

Korongos (1929)

Szent György (1935)

Kuglófmadonna (1939)

Ádám és Éva (1941) Nővérek I. (1942)

Bort, búzát, békességet (1942)

Pólyázó Madonna (1942)

Királykisasszony (1944)

Bárányos király (1944-1945)

Corpus (1948) Anyám (1948) Szoptató (1948)

Leánykérés (1948)

Almaszedés (1952)

Kenyérszegő (1952)

Fonó (1953)

Lakodalmas kályha (1953)

Fésülködő dáma (1957)

Párkák (1958)

A nagy család (1962)

Halálasszonyok (1968)

A mag (1969) Cantata Profana (1969)

Állandó kiállításai:

Kovács Margit Állandó Kiállítás (Győr, Apáca u. 1.)

Kovács Margit Múzeum (Szentendre, Vastagh György utca 1.)